Történelmi csúcsra emelkedett a külkereskedelmi többlet Magyarországon, ám nem csak ez az érdekes a hatalmas áruforgalmi szufficitben. A Magyar Nemzeti Bank vizsgálatából többek között kiderül, hogy az energiaárak alakulása már egyáltalán nem játszik szerepet a külső egyensúly szakadatlan javulásában, és hogy a belső kereslet élénkülése egyelőre nem látszik az importadatokban.
Tavaly több mint 15 év után először csökkent az Európai Unió kereskedelmi deficitje Kínával szemben. Ebben már szerepe volt az Európai Bizottság kockázat- és kitettségcsökkentési lépéseinek, de olyan külső tényezőknek is, mint az energiaválság. Brüsszel hamarosan több büntetővámot is kivethet, hogy megvédje a belső piacát a kínai áruk dömpingjétől, amire Peking csak korlátozottan tud majd reagálni. A legvalószínűbbnek ezért az látszik, hogy protekcionista intézkedések helyett végül tárgyalóasztal mellett alakítják ki az új kereskedelmi kapcsolatrendszert.
Minden idők második legnagyobb többlete alakult ki a külkereskedelmi mérlegben márciusban. A mai jelentés szerint az egyenleg még az előzetes adatokat is kissé meghaladja: 1570 millió euró. Ennél csak egyszer láttunk nagyobb többletet, méghozzá egy hónappal korábban, vagyis óriási tempóban hízik az idén az áruforgalmi aktívum. Rossz hír viszont, hogy úgy tűnik, mindez nem a jelentős exporttevékenység, hanem inkább az import visszaesésének a következménye, tehát egyáltalán nem látszik a gazdasági élénkülés az adatokon.
Magyar szempontból a hét legfontosabb eseménye a Moody's új hitelminősítői döntése lesz, de fontos makroadatok érkeznek a KSH-tól és a Magyar Nemzeti Banktól is. A nemzetközi statisztikák közül a legizgalmasabb az amerikai GDP-és PCE-inflációs adatokra figyelnek majd a piacok, valamint érkezik a Fed Bézs könyve is.
A külkereskedelmi egyenleg tavalyi javulását nagyjából azonos mértékben határozta meg két tényező: egyszerre estek be a 2022-es rekordszintekről az energiahordozók árai, valamint a magas infláció miatt beszakadó lakossági fogyasztás miatt csökkent az import. A kormányzat egyes intézkedései – például az ársapkák – ráadásul fenntartották a cserearány-romlás egyensúlyromboló hatását, a gazdaság középtávon meg is fizeti ennek árát magasabb államadósság és finanszírozási költségek formájában, ami végül alacsonyabb növekedési potenciállal jár együtt – derül ki az Európai Bizottság egyensúlytalansági jelentésének egyik elemzéséből.
Számos sebezhetőséget azonosított az Európai Bizottság a magyar makrogazdasági kilátásairól szóló részletes elemzésében. Kockázatosnak látják a még mindig meglévő árnyomást, a jelentős külső és kormányzati finanszírozási igényeket, valamint a kínai beszállítói láncok miatti geopolitikai helyzet esetleges kedvezőtlen változását. Az új egyensúlytalansági jelentésében az uniós végrehajtó testület óva inti a kormányt attól, hogy visszatérjen a magasnyomású gazdaságpolitikához, valamint felróják, hogy a monetáris transzmissziót is akadályozták a kabinet korábbi döntései.
Februárban az előzetes adatok szerint 1652 millió eurós többlet keletkezett a külkereskedelmi mérlegben, ez történelmi rekordot jelent. Mindez úgy jött össze, hogy közben a kivitel csökken, vagyis igen érdekes folyamatok zajlanak az áruforgalomban.
„Oly hosszú volt a harminchárom év, S oly messze van az én hazám” – szóltak a legendás Omega együttes sorai, mely sorok a véletlen játékának köszönhetően – a balladáétól teljesen eltérő kontextusban – váteszinek bizonyultak. Nagyon hosszú volt az első szabad választás óta eltelt harminchárom (lassan harmincnégy) év, és még mindig nagyon messze van hazánk európai életszínvonal elérésétől. Ráadásul – konvergencia ide vagy oda – folyamatosan csúszunk vissza a mezőnyben. „Omega” így bizonyosan nem, ám ómega annál inkább lehet még a magyar lakosságból. Szükségszerűen adódik tehát a kérdés: e régóta tartó lejtmenetet tapasztalva nem kellett volna már valami nagyon mást megpróbálni?
Az Eurostat friss adatai szerint az euróövezet külkereskedelmi szaldója januárban jelentős változáson ment keresztül az előző év azonos időszakához képest: többlettel árucikkeket zárták az év első hónapját.
Sokakat meglepetésként ér a gyenge hazai fizetőeszköz, különösen annak az időzítése. De mik lehettek most a kiváltó okok és meddig gyengülhet még a forint árfolyama? Az biztos, hogy óriási változás küszöbén áll a magyar fizetőeszköz, ugyanis a legfontosabb támaszt rántják ki alóla: a magas kamatokat.
Megjelent az idei év első adata a magyar külkereskedelmi forgalomról. Eszerint januárban a külkereskedelmi mérleg 497 millió eurós többlettel zárt. Ez megerősítette azokat a várakozásokat, amelyek szerint a decemberi deficit csak egyszeri esemény volt, viszont az exportadat növekedési szempontból pocsék lett.
Közel egy éve nem volt olyan gyenge a forint, mint most. Ezért érdemes áttekinteni, hogy milyen külső és belső tényezők mozgatják az árfolyamot. A következő időszakban kulcsfontosságúak lesznek a kormányzati gazdaságpolitikai lépések, a jegybanki kamatpolitikája, illetve a jegybank és a kormány közötti, valamint a kormány és az EU intézményei közötti kapcsolat minősége.
Az előzetesen közöltnél is kissé nagyobb lett a decemberi külkereskedelmi hiány - derül ki a KSH ma közzétett részletes adataiból. A friss jelentés ugyanakkor nem a külső egyensúly szempontjából aggasztó, inkább a növekedési kilátások kapcsán vet fel kérdéseket.
Tavaly az ipari termelés volumene 5,5 százalékkal maradt el 2022-estől - derül ki a KSH ma közzétett adataiból. A szektor másfél éve van lejtmenetben, és a globális piacok lassulása miatt az idei év eleje sem mutat jól.
Decemberben az ipari termelés volumene 0,3 százalékkal elmaradt a novemberitől. Az adat tulajdonképpen nem is olyan csúnya a tegnapi gyászos exportstatisztika fényében, ám a magas bázis miatt ez azt jelenti, hogy éves alapon 8,7%-os a visszaesés. A lejtmenetre jellemző, hogy 2023 második felének hat hónapjából négyben esett a termelés havi alapon.
Decemberben meglepetésre hiánnyal zárt a külkereskedelmi mérleg, elsősorban az export folytatódó rossz teljesítménye miatt.
Csúnya lefordulás jött a szerdai felpattanásból.
Elromlott a tőkepiaci hangulat, gyengült a forint.
Kézenfekvőnek tűnik a válasz.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
És mit nyer vele Ukrajna?
Mi lesz a kínai kapcsolatokkal?
Várjuk a felpattanást.
